Hungarian Psychological Association – Hungarian Psychologists’ Interest Group: professional ethical code of psychologists

Budapest, 15 May 2004.

I. INTRODUCTION AND APPLICABILITY

The primary purpose of the Code of Professional Ethics (hereinafter: the Code) is to set out the most basic rights and duties of a psychologist in the exercise of his/her profession. It emphasises and gives concrete content to moral responsibility, in addition to the formal obligations laid down by law. The fundamental principles of the CPC are respect for the rights and dignity of the individual, the pursuit of a high level of competence and respect for the limits of competence, and the safeguarding of the role of the psychologist and the integrity of the personality. It is intended to provide a sound basis for deciding how a psychologist should act, especially in cases where he or she encounters problematic and conflicting situations in the exercise of his or her profession. The CPC therefore includes, in addition to the ethical principles, important standards of conduct.

When these rules are widely publicised, the institution employing the psychologist should be informed of the professional ethical standards that are mandatory in the psychologist’s work. This will promote respect for the profession of psychology and provide a safeguard for the psychologist to carry out his/her work properly, as well as a safeguard against being subjected to requirements that are contrary to the provisions of the CPC. This also serves to protect the persons (institutions) that use the services of the psychologist.

The guidelines and regulations of the Hungarian Psychological Association (hereinafter referred to as the HPSA) and the Hungarian Psychologists’ Interest Group (hereinafter referred to as the HPSG) are binding for the members of the HPSG and are enforced in the exercise of their professional activities.

Lack of knowledge of the CPC or incorrect interpretation of its provisions does not exempt the psychologist from the consequences.

II. GENERAL PRINCIPLES

The General Principles are not a set of specific behavioural requirements, but general human values that should serve as a guiding principle, an “ars poetica” for the psychologist throughout his or her work, in order to practice his or her profession at the highest level. The principles, because of their comprehensive, guiding and attitude-forming character, should not be considered as a basis for sanction.

– Respect for human dignity

The psychologist respects the human dignity of the person and his or her right to develop his or her abilities and personality. Dignity is an inherent quality of human life, indivisible and indivisible in accordance with constitutional principles, and therefore equal for all human beings. The psychologist respects individual, cultural and role differences and respects human rights at all times. His conduct and activities shall be free from discrimination, including any distinction based on race, colour, sex, language, religion, political or other opinion, national or social origin, property, birth or other status.

– Commitment and responsibility

The psychologist bases his relationships on trust and mutual understanding. He has a sense of responsibility towards society, the wider community and his clients. He cooperates with colleagues and institutions. The psychologist carries out his/her work as a psychologist in accordance with the principles of mutual cooperation, in which he/she fulfils his/her duty to provide correct information. He/she ensures that others behave ethically and comply with the provisions of the CPC. He/she also acts selflessly for the common good.

– Immunity

A psychologist’s work is characterised by accuracy, honesty and sincerity in scientific research, education and psychological practice. He or she keeps promises and does not make unkept commitments. He does not falsify, misrepresent, misappropriate, manipulate or deliberately misinterpret facts and results.

– Professionalism

The psychologist knows the limits of his or her knowledge and skills and the possible harmful consequences. He is committed to the client’s right to receive services and to the same quality. As the psychologist’s decisions may have a significant impact on the lives of others, he/she takes particular care to ensure that they are professionally sound and free from any personal, financial, social, organisational or political influence.

– Wanting to help

In his work, the psychologist always keeps in mind the principle of “primum nil nocere”. His main concern is to help others and avoid harm. This applies both to what he says to his clients and to what he says about them, whether orally or in writing. In her work, she takes care that her own physical and mental health does not prevent her from helping others.

III. GENERAL RULES OF THE SECTOR

1. THE RIGHT TO PRACTISE AS A PSYCHOLOGIST

1.1. Pszichológus az a személy, aki egyetemen, – nappali, esti, levelező vagy kiegészítő formában, – pszichológiából, mint fő tantárgyból szerzett képesítést, és a gyakorlatban, illetve az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen (foglalkozásszerűen) alkalmazza.

1.2. Csak olyan tevékenységet végezhet, amelynek szakszerű ellátására megfelelő képzettséggel rendelkezik, és arra jogszabály feljogosítja. A szakma bármely területén és bármilyen jogviszonyban fejti ki tevékenységét, a SZEK előírásait magára nézve kötelezőnek tekinti.

2. COMMITMENT AND RESPONSIBILITY

2.1. A pszichológus szakmai kompetenciájának keretein belül felelősséget vállal döntéseiért, az alkalmazott eljárásokért, módszerekért, azok várható kimeneteléért, valamint az egyént, csoportot, illetve társadalmat érintő szakmai beavatkozásokért. Minden szakmai tevékenységében a SzEK szerint jár el.

2.2. Tudatában van annak, hogy tevékenysége kihat a vele szakmai munkája során kapcsolatba kerülő személyek életére (személyiségének fejlődésére, életvitelére, társadalmi helyzetére). Szakmai felelősséggel tartozik tehát mind a személy, mind a társadalom érdekeinek megóvásáért. Minden tevékenységében tiszteletben tartja a személynek az Alkotmányban, illetve a különböző jogszabályokban biztosított jogait.

2.3. Tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint, a törvényes keretek között, a SzEK előírásainak betartásával végzi. Alkalmazója vagy megbízója utasításainak, felkérésének e kötelezettségek betartásával tesz eleget.

3. PROFESSIONALISM REQUIREMENTS (PROFESSIONAL COMPETENCE)

3.1. A pszichológus szakmai és oktatási tevékenysége során mindenkor arra törekszik, hogy a legkorszerűbb szakmai eljárásokat alkalmazza és alkalmaztassa. A tudomány fejlődése által nyújtott lehetőségek maximális érvényesítése érdekében lépést tart tudományának (szakágának) eredményeivel, és igyekszik elősegíteni annak fejlődését.

3.2. Azokon a területeken, amelyeken az érvényben lévő jogszabályok alapján szakpszichológusi képesítés szerezhető, az ilyen képesítéssel még nem rendelkező okleveles pszichológus törekszik a szakképesítés mielőbbi megszerzésére. Addig, – lehetőség szerint – egy szakképesítéssel rendelkező kolléga segítségét veszi igénybe.

3.3. Szakmai vagy oktatási tevékenységei során tudatában van a szaktudása által nyújtott lehetőségekkel és korlátokkal. Csak olyan feladatok teljesítésére vállalkozik, amelyek kompetenciája határain belül vannak, és amelyeket tanulmányaira, szakmai tapasztalataira, vizsgálataira és konzultációira alapozhat. Ellenkező esetben szupervíziót kér, vagy a megbízást másnak adja át. Nem vállal el olyan feladatot, amely számára összeférhetetlenségi helyzetet teremt, vagy amelyben tevékenységét visszaélésszerűen használhatják fel.

3.4. Amennyiben olyan feladat elvállalását tervezi, amely a populációt, szakterületet, az eljárást illetően a számára új, úgy megfelelő képzésben, tréningen vesz részt, szakmai szupervíziót, konzultációt kér, vagy kutatást folytat.

3.5. Tartózkodik egy tevékenység vagy megbízatás elvállalásától, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy a személyes korlátai, problémái nagy valószínűséggel megakadályozhatják a feladat szakszerű módon történő elvégzését. Amennyiben ilyen helyzet áll elő, megteszi a megfelelő lépéseket. Ilyen lehet, pl. szakmai konzultáció kérése, melynek során tisztázható, hogy korlátoznia, felfüggesztenie, vagy befejeznie kell-e az adott tevékenységet.

3.6. A pszichológián belüli különböző irányzatokkal szemben toleráns, a sajátjától eltérő irányzatok jogosultságát tiszteletben tartja. Kliensi viszonylatban nem nyilvánít értékítéletet más irányzatokra vonatkozóan.

3.7. Kollégáival egymás munkáját kölcsönösen segítő, jó viszony kialakítására törekszik. Mint vezető gondot fordít munkatársainak (pszichológusok, gyakornokok, laboránsok stb.) szakmai fejlődésére és fejlesztésére. Különösen megtisztelő feladatnak tekinti a pszichológus hallgatók és a pályakezdő kollégák maximális segítését.

3.8. Feladatának lehető legjobb megoldása érdekében a saját és a rokon szakterületek szakembereivel való együttműködésre törekszik. Együttműködést kezdeményez olyan esetekben, amelyekben saját tudományos vagy szakmai illetékességének korlátozottságát felismeri.

3.9. Orvosi kezelés alatt álló személyek esetében, akiknél a pszichológus bármilyen irányú tevékenysége az orvosi terápiára hatással lehet, vagy az orvosi terápia befolyásolhatja a pszichológusi tevékenységet, csak a kezelőorvossal konzultálva jár el.

3.10. Igyekszik elérni, hogy munkafeltételei lehetővé tegyék a szakszerű szakmai tevékenység követelményeinek maradéktalan teljesítését. Elégtelen munkafeltételek között nem kockáztatja iatrogén ártalom keletkezését.

3.11. Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai autonómiáját. Ezekre vonatkozóan csak attól fogad el utasítást, aki szakmai irányítására jogosult. Kétes vagy vitás esetekben azonban – a megfelelő állásfoglalás kialakítása érdekében – illetékes szakemberekkel konzultál és azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolja.

3.12. Diagnosztikai és terápiás eljárásai megválasztásakor gondot fordít azok megbízhatóságára. Csak olyan módszereket alkalmaz, amelyeket szakszerű képzés során elsajátított. A hazai gyakorlatban új eljárások alkalmazásával nyert eredményeket fokozott gondossággal értékeli, és véleménye megalkotásában számításba veheti. Kizárólag új eljárásokra azonban sem diagnosztikus, sem terápiás munkát nem alapoz.

3.13. Munkaterületén – szükség esetén – meghatározza a pszichológusi oklevél nélkül is ellátható pszichológiai tevékenységek körét. A feladatok kiosztásánál ügyel arra, hogy (a) az illető ne legyen többszörös kapcsolatban a vizsgált személlyel, (b) csak azokat a feladatokat ruházza át, amelyekről meggyőződött, hogy az illető önállóan vagy felügyelettel meg tudja oldani. A személyes vizsgálatokban, ill. az adatok feldolgozásában való asszisztensi közreműködésért, valamint az asszisztens munkájának szupervíziójáért őt terheli a szakmai felelősség.

3.14. Pszichológiai eljárásokat (tesztet, vizsgálati, terápiás és egyéb intervenciós eszközt) nem juttat nem pszichológus birtokába. Pszichológusi végzettséghez kötött módszerek használatára nem képez ki arra illetékteleneket, és pszichológus-képzésen kívül nem tanítja meg pszichológiai tesztek használatát. Ügyel arra, hogy a pszichológiai vizsgálatokat és/vagy beavatkozásokat illetéktelenek ne végezzenek. Ha ilyen eset a tudomására jut, megkíséreli személyes ráhatás formájában ennek megszüntetését, amennyiben próbálkozása sikertelen, a tényt az Etikai Bizottság tudomására hozza.

4. THE RELATIONSHIP WITH THE CLIENT

4.1. A pszichológus kliensei mindazok a személyek, szervezetek, intézmények, akikkel egyéni, illetve csoporthelyzetben vizsgálat, tanácsadás, kezelés vagy pszichológiai gondozás keretében kapcsolatba lép.

4.2. Bármely kliensi viszonylatban maximálisan tekintettel van kliense(i) emberi méltóságára és érdekeire. Tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, tevékenységtől, illetve kifejezés használatától, amely sértheti a személy méltóságát, vagy negatív diszkriminációt alkalmaz életkor, nem, nemi azonosság, szexuális irányultság, etnikum, kultúra, nemzetiség, vallás, fogyatékosság, gazdasági-szociális helyzet, vagy egyéb, a törvény által tiltott ok alapján.

4.3. A kettős kapcsolat elkerülése érdekében, nem létesít pszichológiai kliensi kapcsolatot (a) családtaggal, rokonnal, baráttal, közvetlen munkatárssal, illetve olyan személlyel, akivel valamilyen más szoros kapcsolatban is áll, (b) olyan személlyel, aki egy másik kliensével szoros kapcsolatban 5

van. A dual relationship that cannot reasonably be expected to cause degradation of service or exploitation or harm to the client is not considered unethical.

4.4. Amennyiben a kliensi/terápiás kapcsolat során olyan viszony alakul ki a felek között (baráti, érzelmi stb.) amely a kívánatos szakmai munkát veszélyezteti, lezárja a munkát, indokolt esetben szupervíziót kér, és különösen ügyel arra, hogy a másik fél kliensi/terápiás érdekei ne sérüljenek.

4.5. A klienssel való kapcsolatát nem használja fel semmiféle előny megszerzésére. Az együttműködés keretében kliensével a munka kereteinek pontos definiálására törekszik. Magántevékenységében a klienssel való kapcsolat elején, a munkakeretek meghatározásának részeként tisztázza a szolgáltatás anyagi ellenértékét is. A klienssel való kapcsolatot szóbeli vagy írásbeli szerződésben rögzítik a felek, amelyben a teljesítési és az esetleges díjazási feltételeket is rögzítik.

4.6. Olyan pszichológiai tevékenységek, mint, pl. diagnosztizálás, terápia, szakvélemény készítés, csak a klienssel való személyes vizsgálatban szerzett eredmények alapján végezhetők. Kivételt képez a telefonon és/vagy az interneten nyújtott lelki elsősegély, krízisintervenció, konzultáció, vagy a hatósági felülvélemény, amely készíthető mások előzetes szakvéleményére alapozva, de ilyen esetben fel kell tüntetni, hogy a szakvélemény milyen korábbi, személyes vizsgálatok alapján készült.

4.7. Az internetes szolgáltatás esetében ellenőrizhetővé teszi jogosultságát (hivatalos végzettségét, szakképzettségét) a szolgáltatás nyújtására, és tájékoztatja a klienst az adott médium biztonsági kockázatairól. A különböző médiákon keresztül kialakított kliensi kapcsolat során is betartja a SzEk előírásait.

4.8. A vizsgált személyek állításainak, közléseinek valóságtartalmáról vagy bizonyíthatóságáról nem köteles személyesen meggyőződni. Ha erre szükség van, akkor az őt alkalmazó (megbízó) intézmény ügyviteli szabályai szerint javasolhatja további szakvizsgálat végzését.

4.9. A személyes vizsgálatok megkezdése előtt tájékoztatja a klienst saját titoktartási kötelezettségéről és – indokolt esetben – arról is, hogy a pszichológiai véleményt kinek köteles átadni. (Lásd még SzEK 5. fejezet!) Tájékoztatja klienseit (a kiskorúakat is) azok kora, iskolázottsága, pszichés állapota stb. szerint a foglalkozások céljáról, eredményéről, esetleges következményeiről, valamint arról, hogy megtagadhatják-e a foglalkozásokon való részvételt, illetve a részvétel megtagadásának milyen várható következményei lesznek.

4.10. Amennyiben a személyi vizsgálatoknál kép- vagy hangfelvétel, vagy detektívtükör alkalmazása válik szükségessé, ehhez előzetesen a kliens (vagy az érte törvényesen felelős személy) írásos beleegyezését kéri, és gondoskodik arról, hogy a vizsgálati személy viselkedését illetéktelenek ne figyelhessék meg.

4.11. Amennyiben a pszichológiai szolgáltatás törvényileg vagy egyéb módon előírt, előzetesen tájékoztatja az egyént a várható szolgáltatásról, annak jellegéről, és a titoktartás határairól.

4.12. A vizsgálat eredményéről és az arról készülő írásos dokumentumról a vizsgált személyt, illetve korlátozottan cselekvőképes egyén vagy gyermek esetén a törvényes képviselőt vagy szülőt, az állapotának megfelelően, számára félre nem érthető módon tájékoztatja. Munkája során szerzett tapasztalatait, összegző megállapításait érthető módon adja át a megbízónak vagy a vizsgálati személynek. A jegyzőkönyvekbe betekintést csak megfelelően képzett pszichológus kollega tehet. A klienst vagy egyéb megbízót összegző véleményben tájékoztatja.

4.13. A kliensnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és ellátása során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek a jelenlétéhez maga is hozzájárul.

5. CONFIDENTIALITY

5.1. A pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden – a kliens ellátása során tudomására jutott pszichológiai és személyes adatai vonatkozásában, amelyek a pszichológusi titokkörbe tartoznak. Ezeket az adatokat csak az arra jogosulttal közölheti, és köteles azokat bizalmasan kezelni.A titoktartási kötelezettsége a klienssel való kapcsolatának lezárása után is fennáll.

5.1.1. A pszichológusi titok körébe tartozik minden, a szakmai tevékenysége során tudomására jutott pszichológiai és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett kezelésre vonatkozó, valamint a kezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat, függetlenül attól, hogy az írásbeli, vagy szóbeli közléssel, vagy bármely pszichológiai vizsgálat során ismert meg.

5.1.2. Pszichológiai adat különösen: az érintett értelmi és lelki állapotára, viselkedésmódjára, örökbefogadó szülői, nevelőszülői, gyámi, gondnoki feladatok ellátására, illetve e feladatok ellátására való alkalmasság kizárására, pályaalkalmasságára, illetve a pályaalkalmasság kizárására, kóros szenvedélyére vonatkozó, illetve észlelt, vizsgált, mért, leképezett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. családi környezet, foglalkozás.)

5.1.3. Személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására.

5.1.4. A vizsgálati és terápiás dokumentációk megőrzése, illetve megsemmisítése tekintetében a pszichológus a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint jár el.

5.2. A pszichológus a pszichológiai adatok felvétele és kezelése során az alábbi követelményeknek is megfelel:
– Az adatfelvételnek és az adatok kezelésének mindenkor tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
– Az adatoknak pontosaknak, teljeseknek, és ha szükséges, időszerűeknek kell lenniük.
– Tárolásuk módjának alkalmas kell lenni arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

5.3. Tiszteletben tartja a kliens azon igényét, hogy a pszichológiai vizsgálat várható kimeneteléről, eredményéről kiknek adható felvilágosítás, illetve, hogy a kliens kiket zár ki pszichológiai adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

5.4. Az érintett kliens pszichológiai adatait a kliens hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
a) törvény elrendeli, illetve
b) mások védelme szükségessé teszi.

5.5. A kliens gondozását végző személlyel az érintett kliens hozzájárulása nélkül is közölni lehet azokat a pszichológiai adatokat, amelyek ismeretének hiánya a kliens pszichés állapotát hátrányosan befolyásolja. Ezen belül megoszthatja a szülővel a rábízott titkot, amennyiben a gyermeknek ebből nem származik kára. Ha azonban a pszichológus úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekét súlyosan sértheti a tudomására jutott bizalmas információ kiadása, továbbra is köteles megőrizni azt.

5.6. A kliens felé biztosíja, hogy vizsgálata és ellátása során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a kliens hozzájárult. A titoktartás kötelezettség terheli a kliens vizsgálata és ellátása során jelenlévő és az ellátásban résztvevő személyeket is. Köteles e személyek figyelmét titoktartási kötelezettségükre felhívni, és őket a titoktartási kötelezettség tartalmáról tájékoztatni.

5.7. Azokkal a személyekkel (vagy legális képviselőikkel) vagy szervezetekkel, amelyekkel szakmai vagy tudományos kapcsolatba kerül, – lehetőség szerint előzetesen, illetve amint új körülmények merülnek fel, – megtárgyalja (a) a titoktartás megfelelő határait, mértékét, (b) a kapcsolat során nyert információk előrelátható felhasználását. Megőrizi az őt alkalmazó, illetve megbízó szervezet szolgálati titkait is.

5.8. A különböző elektronikus médiákban szolgáltatást, információt nyújtó pszichológus felhívja a kliensei/ügyfelei figyelmét azokra a kockázatokra, amelyek a bizalmas adatokat és a titoktartást érinthetik.

5.9. Ügyel arra, hogy publikációiban, beszámolóiban, előadásaiban, oktatási tevékenysége vagy a médiában tett nyilatkozatai során, – az érintettek előzetes beleegyezése vagy törvényi felhatalmazás nélkül -, a szakmai titoktartás kötelezettsége alá eső információk ne jussanak illetéktelen személy tudomására. Gondoskodik arról, hogy a személyre, szervezetre, illetőleg a körülményekre vonatkozó adatokat úgy elfedje, hogy azok alapján az érintettek ne legyenek felismerhetők.

6. RESEARCH ETHICS PRINCIPLES

6.1. A pszichológusnak az alap- és alkalmazott kutatások során mind a vizsgálatok tervezésekor, mind azok végrehajtásakor egyaránt ügyel arra, hogy az elvárható szakszerűség követelményei szerint járon el. (Lásd SzEK 3. fejezet.)

6.2. Amennyiben a kutatáshoz intézményi jóváhagyásra van szükség, megadja a kutatásról a szükséges információkat, és előzetesen engedélyt szerez a kutatáshoz. A kutatást az engedélynek megfelelően végzi el.

6.3. A kutatásban vizsgálati személyként (továbbiakban v. sz.) való részvételről maga a v. sz. dönt. Az írásbeli „informált beleegyezés” megszerzéséhez, a résztvevők számára érthető módon, az alábbiakról ad tájékoztatást:
(a) the purpose of the research, its foreseeable duration, the procedures and methods used;
(b) the right to refuse to participate and to withdraw from the research;
(c) the foreseeable consequences of refusal or withdrawal;
(d) any factors in the research that may influence the willingness to participate (e.g. potential risks, disadvantages);
(e) the expected positive results of the research;
(f) the limits of confidentiality;
(g) the allowances for participation;
(h) who to contact about the rights of research participants.

6.4. Amennyiben a v. sz. e kérdésben nem képes felelősséggel dönteni (pl. elmebeteg, fogyatékos vagy kiskorú), akkor a döntés joga az érte felelős személyt, illetőleg a törvényes képviselőt illeti.

6.5. Nem kell a résztvevők informált beleegyezését kérnie, (a) ha a kutatásról joggal feltételezhető, hogy nem okoz semmiféle terhelést vagy károsodást, (pl. a rendes oktatási folyamatok, oktatási vagy nevelési módszerek vizsgálata, névtelen kérdőíves felmérések, természetes megfigyelések, olyan munkakör vagy szervezeti hatékonyság kutatások, amelyek nem jelentenek kockázatot a résztvevők foglalkoztatására vagy személyiség jogaira); (b) ha egyébként a kutatást valamilyen törvény, rendelet vagy intézményi előírás lehetővé teszi.

6.6. exclude in its research any conditions or circumstances that may have an adverse effect or consequence on the v. s.

6.7 If research requires the use of a tape recorder, hidden microphone, video recorder or detecting mirror, the client (or the person legally responsible for the client) will be asked for his/her written consent in advance and will ensure that the subject’s behaviour cannot be observed by unauthorised persons. If it is necessary to deviate from this practice for professional reasons, the subject shall be informed afterwards of the manner in which his/her behaviour was observed or recorded. Any further use of the recorded material shall be subject to the written consent of the client.

6.8. Fokozottan megterhelő hatások vagy utóhatások kockázatával járó, vagy megtévesztéses helyzetek csak akkor iktathatók be a kutatásba, ha olyan problémáról van szó, amelyet más módon nem lehet szakszerűen megvizsgálni. Ezek a terhelések azonban a személy méltóságát nem sérthetik; felelősséggel vállalható keretek (mértékek) között kell, hogy maradjanak, és csupán az összes szükséges elővigyázatossági rendszabály megtartásával alkalmazhatók, illetve a megtévesztéses kutatások befejezése után résztvevőket tájékoztatja. Alkalmat teremt a résztvevők számára arra, hogy megterhelő élményeiket feldolgozhassák.

6.9. Amennyiben kliensekkel, egyetemi hallgatókkal vagy beosztottakkal folytat kutatást, megfelelő garanciákat vállal annak megakadályozására, nehogy a résztvevő jelölteket hátrányos következmények érjék a részvétel megtagadása vagy a kísérletből való menet közbeni kilépés miatt.

6.10. Az alap- és alkalmazott pszichológiai kutatások tervezésekor, azok folyamatában és az eredmények közlésénél egyaránt ügyel arra, hogy minimális legyen a vizsgálat félreértelmezhetősége. A vizsgálati adatok elemzésénél az összes releváns adatot figyelembe veszi. Semmit nem hagy ki vagy nem titkol el, ami a vizsgálati eredményeket, vagy azok értelmezését megváltoztathatja. (Az eredménytelenségről is beszámol.)

6.11. A kutatások nyers és közbülső adatainak megőrzéséről – annak érdekében, hogy adatainak hitelességét bármikor igazolhassa – legalább öt évig gondoskodik.

6.12. A kutatási eredmények közlése után nem tagadja meg az adatok átadását azoktól a kompetens szakemberektől, akiknek célja az adatok újraelemzése. Nem adható ki az az adat, amely a vizsgálati személy titoktartásra való jogát sérti, illetve ha kiadását törvényes előírások tiltják.

6.13. Betartja az eredmények publikálásának általános etikai szabályait, beleértve a formai követelményeket is (hivatkozás módja, társszerzőség, a kliensek vagy azok képviselőinek beleegyezése, köszönetnyilvánítás stb. (Lásd a SzEK 7. fejezete).

6.14. The research psychologist expects that his relationship with the client may, under certain circumstances, be perceived as a client relationship, or may develop into one, regardless of his intentions. In this case, he will try to resolve the situation. If he/she can assume the new role (e.g. therapist, counsellor, etc.) (he/she has the appropriate professional competence and his/her new role is compatible with research), he/she will be bound by specific (e.g. clinical) professional ethical rules. If the new role cannot be taken up, it will be clarified with the PI and external assistance will be arranged if necessary.

6.15. Állatokkal folytatott pszichológiai kutatótevékenység szabályai:
(a) Az állatokkal való kísérletezés során betartja az állatvédelmi törvényt, és eleget tesz az egyéb vonatkozó szabályozásoknak is.
(b) Experiments involving interference with the physical integrity of the animal must be carried out with the assistance of a veterinarian. 8
(c) The housing, care and feeding of laboratory animals shall be supervised by a veterinarian or other competent person.
(d) Design and conduct animal procedures in such a way that animals are not subjected to undue danger or pain, unless no alternative procedure exists and the intervention is justified by the scientific, educational or practical value of the research or experiment.
(e) If certain procedures during the experiment will inevitably cause pain to the animal (e.g. electrode insertion), but the pain itself is irrelevant to the purpose of the experiment, the animal will be anaesthetised by the researcher.
(f) After the end of the experiment, the investigator shall ensure that the animal is restored to normal welfare (e.g. by post-treatment with medication).
(g) If the animal cannot be kept alive at the end of the experiment, the investigator shall ensure that the animal dies without suffering.

7. COMMUNICATION, PUBLICATION

7.1. A pszichológus mindenfajta – akár tudományos, akár ismeretterjesztő jellegű – közlésnél követi és betartja a publikálás nemzetközileg elfogadott szabályait, továbbá tekintetbe veszi a célzott közönség (olvasó, hallgató) feltételezhető képzettségét és a tárgyban való tájékozottságának mértékét. Mindenkor közérthetően, világosan fogalmaz, a félreértés, félremagyarázás lehetőségét igyekszik kizárni. Erre figyelmet fordít a nem pszichológus (pl. orvos, mérnök, pedagógus, közgazdász) képzettségű kollégáknak vagy a megbízóinak adott jelentéseiben, ill. szóbeli közléseiben is.

7.2. Tudományos, szakmai köröknek szánt publikációiban olyan tájékoztatást ad, amely az olvasók számára állításainak hitelességét és helyességét kontrollálhatóvá teszi.

7.3. Csak olyan közleményekhez adja a nevét, amely a saját teljesítménye, vagy jelentős a kutatáshoz való hozzájárulása. Gondosan ügyel arra, hogy az olvasó világosan informálva legyen arról, hogy a kérdés fölvetésében, az alkalmazott módszerben, az eredmények elemzésében és értékelésében mi és mennyi a szerző saját szellemi terméke, és mi az, amit másoktól vett át. Nem közli mások munkáinak részleteit vagy adatait a sajátjaként, még akkor sem, ha az eredeti szerző művét vagy adatforrását esetenként idézi is. Amennyiben a szerző mások munkáit használja fel, a szövegben és a bibliográfiában pontosan hivatkozik a forrásra, amennyiben szó szerinti közlésre kerül sor, idézőjelet alkalmaz.

7.4. A kutatási eredményekről történő beszámoláskor nem közöl eredetiként olyan szövegeket, adatokat, amelyeket már előzetesen máshol is publikált. Ilyen szövegek, adatok közlésére csak az eredeti publikációra való megfelelő hivatkozás mellett kerülhet sor.

7.5. A közleményekben a szerzők felsorolása lehetőleg pontosan tükrözze hozzájárulásuk mértékét. Pusztán a beosztás vagy a cím nem jogosít fel senkit arra, hogy a hozzájárulásánál nagyobb publikációs érdeme legyen. A kutatáshoz vagy a közleményhez való kisebb hozzájárulásokat lábjegyzetben vagy a bevezetőben ismerik el.

7.6. A nem pszichológus szakembereknek szóló publikációkban (ismeretterjesztő cikkek, előadások) pszichológiai vizsgálóeljárásokat (tesztek stb.) úgy ismertet, hogy azok felhasználhatósága ne csökkenjen, és ne tegye lehetővé az illetéktelen alkalmazást.

7.7. Aki konferencia előadásra, publikálásra, ösztöndíjra, kutatási támogatásra szánt anyagokat lektorál, tiszteletben tartja a titoktartási kötelezettséget és a szerzői jogokat.

8. PUBLIC APPEARANCES AND ADVERTISING

8.1. A nyilvános szereplés egyaránt magában foglalja a fizetett és ingyenes hirdetésekben, pályázatokban, brosúrákban, reklámokban, a nyomtatott vagy elektronikus médiában megjelenő kommentárokban, törvényes eljárásokban, előadásokban, nyilvános szóbeli prezentációkban, illetve kiadványokban való megnyilatkozásokat.

8.2. A pszichológus minden szereplése során arra is törekszik, hogy bizalmat és megbecsülést szerezzen hivatásának. Fellép minden olyan szakmai vagy szakmán kívül álló megnyilvánulással szemben, amely a pszichológusi tevékenységet akár társadalmi, akár szakmai tekintetben helytelen megvilágításba helyezi, illetőleg jogosulatlan és túlzó elvárásokkal kompromittálja.

8.3. Nem járul hozzá ahhoz, hogy nevét szakmájával összefüggő olyan tevékenységgel vagy munkával kapcsolatban használják fel, amelyért nem vállalhat felelősséget.

8.4. Nem tesz tudatosan megtévesztő kijelentéseket (a) képzettségét, (b) tapasztalatait vagy kompetenciáját, (c) beosztását, tudományos fokozatát, (d) jogosultságát, (e) intézményi, társasági hovatartozását, (f) szolgáltatásait, (g) díjazását, (h) publikációit és tudományos eredményeit illetően.

8.5. A rádió és televízió szerepléseinél, a sajtóban történő megnyilatkozásaiban stb. ahol figyelembe kell, hogy vegye mind közönségének sokféleségét, mind pedig azt, hogy nincs lehetősége a hatás közvetlen észlelésére, különös figyelmet fordít a SzEK minden vonatkozó előírásának betartására.

8.6. Az írott, az elektronikus médiában, vagy az interneten történő tanácsadás, vagy vélemény-nyilvánítás során biztosítja, hogy a kijelentései, megnyilvánulásai (a) szakmai tudásán, képzettségén és gyakorlati tapasztalatán alapuljanak, összhangban a megfelelő pszichológiai irodalommal és az általános gyakorlattal, (b) megfeleljenek a SzEK előírásainak, (c) ne keltsék azt a látszatot, hogy szakmai kapcsolat létesült a pszichológus és a címzett között, (d) és ne juttassák jogtalan előnyökhöz e helyzet révén.

8.7. Az, aki másokat bíz meg a saját szakmai tevékenysége, elért eredményei és szolgáltatásai népszerűsítésével, teljes felelősséggel tartozik annak tartalmáért.

8.8. Nem fizet azért a sajtó, rádió, televízió vagy más média tagjának, hogy szerepelhessen a nyilvánosság előtt vagy valamilyen híradásban.

8.9. A workshop-okat, szemináriumokat vagy más, fokozatot nem nyújtó oktatási programot hirdető pszichológus, felelősséggel tartozik az ezeket hirdető kiadványban megjelentekért. Ezekben a közleményekben pontosan meghatározza
(a) the participants,
(b) the purpose of the programme,
(c) the nature of the qualification or certificate provided,
(d) the participating speakers and
(e) the participation fees.

9. ADDRESSING ETHICAL ISSUES

9.1 The investigation and resolution of complaints concerning breaches of the provisions of the CPC shall be carried out by the MMP and the MPEE Ethics Committee (hereinafter referred to as the “EC”), in accordance with the current Rules of Procedure of the Body.

9.2 If the psychologist recognises that his/her work is being misused or misrepresented, he/she will take appropriate steps to rectify the situation.

9.3 If, in the course of its activities, the requirements of the CPC conflict with legal requirements or other organisational regulations, it shall attempt to resolve the conflict in the spirit of the CPC. If unsuccessful, it shall comply with the legal requirements or organisational regulations. To resolve the conflict, the case is reported to the ECJ.

9.4 If he/she becomes aware that another psychologist has violated the provisions of the CPC, he/she will first attempt to resolve the situation informally. If this is unsuccessful, the other psychologist will be made aware of the need to report the incident to the EO.

9.5 It is committed to cooperating with the EO to implement the Code of Ethics. If an ethical problem of a named, professional nature arises, refusal to cooperate with the EO is in itself an ethical violation. It is not a refusal to cooperate if a person requests a stay of the ethics procedure pending the outcome of the legal proceedings. The ECJ may also take a position in the case of non-cooperation.